Székesfehérvári csoda a Fradi csarnokában:

Hatalmas meglepetés érte tegnap a kézilabda híveit az FTC csarnokában, ahol az EHF-kupa elődöntőjéből az egygólos hátránynyal érkező Cornexi jutott tovább. Vasárnap Győrött derül ki, hogy a fehérváriaknak a Graboplast ETO vagy a német Leipzig lesz-e a vetélytársuk a fináléban.

A népligeti aréna egyik transzparense szerint: "legyőzhetetlen az, aki hittel száll harcba." A csata előtt ezt mindkét együttes így gondolhatta, ám a hegyeket megmozgató hit mellett a sikerhez erőnlét, taktika és egészség is kell. A Fradiban tegnap Laluska (térdműtét) nem vállalhatta a játékot, míg a többi korábbi sérült és beteg felépült. A Cornexi keretét viszont gondok garmadája hátráltatta a héten a felkészülésben. A csütörtöki edzésen megroppant Korgyuk dereka, Szabó továbbra is törött ujjal edzett, Tápai a héten lázas betegsége miatt csak egyszer gyakorolhatott, az első elődöntőn fejbe lőtt Sugár kapus pedig az eset óta mindössze két edzésen vett részt. Siti Bea a combját fájlalta, Vámosnak pedig bedagadt a térde. A felsoroltak vállalták a visszavágót, ám a vírusos fertőzéssel három napig kórházban kezelt Lőw nem játszhatott.

Korgyuk góljával kezdődött a visszavágó, vagyis az összesítésben egyenlített a Cornexi (az FTC Fehérvárott 31-30-ra győzött). A gyorsan magára találó Fradi Uhraková, Tóth és Csenki találataival gyorsan fordított, és kezdett volna elhúzni (3-1), ha Siti és Tápai nem harcol fantasztikus akarattal (4-6). A hazaiak helyzetei sorra kimaradtak, és Németh András edző okkal intette nyugalomra és pontosabb játékra tanítványait. A vendégek állták a férfias csatát 10-8-nál is, ugyanakkor feltűnő volt, hogy nagyon sok taktikai szabálytalanság tarkította a feszült hangulatú összecsapást.

Mindkét csapat játékára rányomta bélyegét az óriási tét, amely azonban mintha a Ferencvárost nyomasztotta volna jobban. Mindkét oldalon sok hiba csúszott a játékba, és rendre eredménytelenül zárultak a támadások. Kamper és Tóth góljaira azonban egyre gyakrabban válaszolt Tápai, Szabó és Korgyuk, ezért a Fehérvár hívei újabb fordulatnak örülhettek (10-11). Az egymást követő hullámvölgyek és fellángolások után a szünetig összesítésben kétgólosra nőtt az FTC előnye.

A Fradi hibáit okosan és a körülményekhez képest higgadtan használták ki Sitiék, ráadásul Sugár is parádésan hárította hajdani csapattársai lövéseit. A Cornexi 14-12-ről fordított 15-16-ra, és ettől kezdve a kapust cserélő Fradi futott az eredmény után (18-20). A levegőben lógott a nagy meglepetés, mert az esélyesebbnek tartott, ám mind védekezésben, mind támadásban gyatrán teljesítő hazaiak góljaira rendre válaszolt a Cornexi, amely még emberhátrányban is többször betalált. Az FTC-nek fokozatosan elfogyott a tartása, pedig korábban talán azt hitte, egyenes útja lesz a fináléba (23-25). Rövid pihenő után visszatért a pályára Tóth (25-25), de a cserekapus Feketének nem tudtak gólt lőni a tanácstalan ferencvárosiak.
A hajrá 25-28-nál kezdődött, és Uhraková találatai visszaadták az FTC-nek a reményt (27-28).

Öt perccel a vége előtt elromlott az eredményjelző, és a pihenő jól jött mindkét együttesnek. Tápai újabb góljával 27-30 lett az állás, és már csak három perc volt hátra. Feketének szinte nem lehetett gólt lőni, Siti találata pedig gyakorlatilag eldöntötte a továbbjutást (28-31). Fél perc volt hátra Kirsner gólja után (29-31), de már csak egy-egy eredménytelen támadást vezettek a csapatok. Története során először jutott európai kupadöntőbe a Cornexi, amely fantasztikusan küzdött, és megérdemelten nyert.

Mestermérleg:

Kevés játékosom nyújtott jó teljesítményt, a legtöbben messze elmaradtak valódi tudásuktól. Bután és görcsösen küzdötte végig együttesem a visszavágót, olykor nem is kézilabdázott, csak fáradtan erőlködött. Nem tudtuk elviselni az esélyesség terhét. A Cornexi végig irányította a találkozót, és megérdemelten nyert. (Németh András az FTC edzője)

Nem ijedtünk meg az esélyesebb FTC-től. Szép sorozattal a hátunk mögött érkeztünk az elődöntőbe, és úgy gondoltuk, mindent megteszünk a sikeres folytatásért. A héten lelkileg felszabadítottuk játékosainkat, akik közül a rutinosabbak szenzációsan segítették a fiatalokat. Reméljük, vasárnap a Győr is bejut a fináléba. (Szabó Edina a Cornexi edzője)

Szóról szóra:

Tápai Szabina: - Pokolian nehéz csatában diadalmaskodtunk, nem is tudom pontosan, miként. A hajrát is kitűnően bírtuk az erős és rutinos FTC ellen. A küzdelem legszebb része az utolsó néhány perc volt, amikor már éreztük, hogy továbbjuthatunk.
Fekete Csilla: - Korábban keveset védhettem, ezért mindenképpen meg akartam mutatni, hogy tudok segíteni a csapatnak. A Cornexinek nagyon kellett a jó kapusteljesítmény.
Siti Bea: - Óriási bizonyítási vágy volt bennünk. Úgy tűnik, jobban jöttünk ki lelkileg abból, hogy az első mérkőzést otthon elveszítettük. Felszabadultan, igazi csapatként küzdöttünk.
Balogh Bea: - A nagyon jó FTC-t hatalmas küzdelemben győztük le. Végig bírtuk az iramot, egy pillanatig sem adtuk fel, a hibáinkat pedig ki tudtuk javítani.
Kirsner Erika: - Sajnálom, hogy remek közönségünknek csalódást okoztunk. Szurkolóink nem ezt érdemelték.
Tóth Tímea: - Mérhetetlenül szomorú vagyok, mert rossz játékkal estünk ki. Az edzéseken gyakoroltakból alig-alig valósítottunk meg valamit. Nem tudom a gond okát, de én sem tudtam hozzátenni annyit a csapat játékához, amenynyit szerettem volna.