Ináncsy: Csak tűzoltómunkát folytattunk

Kedden délután sajtótájékoztatóra került sor az Üllői úton, melynek keretében dr. Ináncsy Miklós lemondott mind a klub, mind pedig az FTC Zrt. élén eddigiekben betöltött elnöki pozíciójáról. Dr. Ináncsy egyben elnökségi tagságáról is lemondott, és bejelentette a jövőben semmiféle tisztségre nem kívánja jelöltetni magát. - Lemondásom oka a klub vezetői közötti összefogás hiánya – mondta dr. Ináncsy Miklós. – Előzetesen május végéig vállaltam az elnöki tisztséget, ám éppen az idő tájt igen komolyra fordult az Üllői úti ingatlanra kiírt pályázat elbírálása, így maradtam. A pályázat, mint utóbb kiderült, nem hozott eredményt, az elnökség tagjai pedig folyamatosan hátráltak ki a klub mögül, vagyis hiányzott az az összefogás, amelyre a Ferencváros érdekében alapvetően szükség lett volna. Megválasztásakor sokan azt gondolták, saját vagyonából is áldoz a klubra. - Mint azt már korábban is elmondtam, hosszútávon igen nagy lehetőséget látok a Ferencvárosban, a ferencvárosi futballban. Hogy mégsem fektettem bele a pénzemet, ennek oka, hogy úgy vélem, ahhoz, hogy az FTC futballcsapata reménybeli nemzetközi szereplése révén hasznot hozzon, komoly szaktudású vezetőkre van szükség, olyanokra, akik járatosak a nemzetközi futballéletben, akik pontosan tisztában vannak egy-egy játékos értékével, és még folytathatnám. Mindez több esztendős felkészülést igényel, amely esetemben – lévén korábban nem a sportvezetés területén dolgoztam – hiányzik. Másra pedig nem bíznék óriási összegeket a sajátomból, ezt soha nem tettem. Hozzávetőlegesen így is adtam mintegy 10 millió forintot a klubnak a sajátomból, pénzt pedig soha nem vettem fel. Sokan kérdezik, mi lett az elmúli időszakban a klubhoz befolyó összegekkel? Gondolunk itt Kmotrík úr 50 milliójára, a T-Mobile támogatására vagy a jegybevételekre. - Akkor vegyük sorba. Kezdjük a jegyekkel. Való igaz, az NB II-ben a megszokott 800-1000-es nézőszámhoz képest a Ferencváros mérkőzéseire rendre tízezren kíváncsiak. Ez előző idényben 3200 bérletet adtunk el, ez a szám jelenleg 5800-nál tart. A bevétel ugyanakkor nem teljes egészében a szakosztályt illeti meg. Annak 25%-át a Sportfólió kht-nek, míg további 25%-ot a mérkőzések biztonságáról gondoskodó cégnek kell átutalni, így pedig már nem is maradt olyan hatalmas összeg a zRt.-nél. Felvettünk 80 millió forintnyi kölcsönt (melyet a jövő év végéig kell törlesztenünk), amelyből a klub alkalmazottjai számára korábbról elmaradt fizetéseket utaltunk át. Az utánpótlásban dolgozók fizetéselmaradása például nyolc hónapról öt hónapra csökkent, a labdarúgók rendre megkapták alapfizetésüket. A Kmotrík úrtól beérkező 50 millió forint is a korábbi bérek kifizetésére ment el. A T-Mobile 50 milliója pedig valójában 9 millió. Miért? - Azért, mert a mobilcég korábban utalt előre is összegeket a klubnak, és ezek most utólag fel lettek számolva. A nyáron egyébként 150 milliós szerződésben egyeztünk meg, de a kizárás után ebből már „csak” 50+50 millió lett. Az 50 millióból meg mintegy 9 millió, mert ahogy említettem, a sokkal korábban átutalt összegeket utólagosan beszámították. Mekkora az FTC adóssága? - Összességében 800 millió körüli. Ebből 4-500 millió forint a zRt.-é. A napi dolgokra futotta az utóbbi időben, így az adósságállományt sajnos nem tudtuk jelentősen csökkenteni. Ön szerint mi volt a gond, hogy ide jutott a Ferencváros? - A legnagyobb probléma, hogy hosszú ideje nincs tulajdonosa a futball zRt.-nek. Véleményem szerint baj volt elengedni a Fotexet, hibás volt az akkori váltás is, a Kovács Ádám körüli történetnél sok a furcsaság. Annyit szeretnék leszögezni, hogy egy független ügyvédi irodával átnézettem az elmúlt évek papírjait. Azt állapították meg, hogy törvénytelenségek nem voltak. Rossz döntések születtek, de törvénytelenség nem volt. Az anyagi helyzet kapcsán szót kell ejtenem Huszti Szabolcs ügyéről. Mint ismert, egykori játékosa után nevelési költségtérítés illeti meg a Ferencvárost. Ennek kapcsán korábban a Nemzetközi Labdarúgó szövetséghez fordultunk. Információink szerint a FIFA augusztus 25-én döntést hozott az ügyben, ám minimum érdekes az MLSZ hozzáállása a Huszti-ügyben. A döntést mi csak az MLSZ-től tudhatjuk meg. A szövetség azonban semmilyen ilyen irányú megkeresésünkre nem reagált az elmúlt időszakban. Pedig számításaink szerint bruttó 130 millió járna nekünk, ami óriási segítség lenne. Az ismert bírósági döntés után egyébként kerestem az MLSz vezetőit, hogy üljünk le, egyeztessünk, hátha ,meg tudunk egyezni úgy, hogy az mindenkinek jó. Esküszöm, öt percig nem tartott a megbeszélés, mert Kisteleki úr közölte, hogy ő napsütésről vagy bármiről beszél velem, Fradiról nem, így felállt és elment. Ön szerint ki lesz az utódja? - Nem tudom megmondani, akkora a káosz. Az összefogás hiányát már említettem, az pedig minimum furcsa, hogy egyes szakosztályoknál – gondolok itt a jégkorongra, vagy a férfi tornára – hirtelen felduzzadt a létszám, dupla annyian vannak, mint nemrégiben. Igaz, ezt befizetett tagdíjakkal még nem tudták igazolni, pedig az egyes szakosztályok létszámának a szerdai küldöttgyűlés előtt igencsak nagy jelentősége lehet. Hibázott-e valamit az elmúlt hónapokban? - Szerintem nem, amit lehetett, kihoztam a helyzetből, ezt már a fentiekben ismertettem. A környezetemben lévők szerint abban hibáztam, hogy nem korábban mondtam le. És miért nem korábban mondott le? - Mert nem akartam a lovak közé dobni a gyeplőt. Gondolja csak át, mit jelentett volna a Ferencváros életében, ha az utóbbi eseménydús hetekben egyszerűen nincs elnöke, nincs felelős vezetése a klubnak. Ezért sem tudom elfogadni, hogy valakik idő előtt lemondtak az elnökségből. Ezzel nem a nevüket mentették, ahogyan ők fogalmaztak, hanem ellentmondtak annak, amit vállaltak, hogy a Ferencvárosért dolgoznak. Számomra ez ilyen mentalitás egyfajta cserbenhagyásnak minősül, mert a legkönnyebb hirtelen lemondani, de abba már nem gondolnak bele, hogy közben a klubot magára hagyják, mert azt azután valójában nem irányítja senki. Hiányoltam a felelősségüket ezektől az emberektől. Mi a véleménye az elnökjelöltekről? - Ezzel nem kívánok bővebben foglalkozni, de bárki is lesz az utódom, minden segítséget megadok majd neki. Annyit elmondanék, hogy ha Bácsalmási Ottóéknak valóban van 800 milliójuk a Fradira, akkor hozzák, és hozzon mindenki, akinek van pénze. Dámosy Zsolttal is beszéltem, sok dologban egyetértettünk a jövőt illetően. Valamire azonban nagyon felhívtam a figyelmét: nekünk nem igazán volt lehetőségünk komoly jövőbeni tervekhez hozzákezdeni, mert tűzoltásról szólt a történet. Mondtam neki, hogy jó, hogy vannak hosszú távú tervei, de arról ne feledkezzen meg, hogy a napi dolgoknak működniük kell. Havonta legalább 30 milliót elő kell teremteni, ha azt szeretné elérni, hogy valahogyan működni tudjon a labdarúgószakosztály. Még annyit szeretnék elmondani, hogy köszönöm mindenkinek a munkáját, és tiszta szívből kívánok sok sikert a következő elnöknek. Ha azonban nem lesz összefogás körülötte, és akár olyan emberek is körülveszik őt, akik csak a saját kis pecsenyéjüket sütögetik – ők azok, akik már évek óta minden elnöknél, minden vezetésnél ott voltak a tűzközelben -, akkor nem lesz könnyű dolga.