Az FTC története

Az FTC 1899. május 3-án alakult, elsõ elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi embléma lévõ zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E-betû az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erõ, Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fõ alakja egy bronz sas és a sas karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne FERENCVÁROS felirattal, arany vagy zöld betükkel.

Az FTC az egyetlen magyar csapat, amely az 1901. évi kezdettõl valamennyi elsõ osztályú magyar bajnokságban részt vett. Az elért 28 bajnoki cím rekord Magyarországon.
Íme, a sikerévek: 1903, 1905, 1906-07, 1908-09, 1909-10, 1910-11, 1911-12, 1912-13, 1925-26, 1926-27, 1927-28, 1931-32, 1933-34, 1937-38, 1939-40, 1940-41, 1948-49, 1962-63, 1964, 1967, 1968, 1975-76, 1980-81, 1991-92, 1994-95, 1995-96, 2000-2001, 2003-2004
Az egyik legemlékezetesebb az 1931-32. évi 100%-os bajnokság, amelyet csak gyõzelemmel, tehát döntetlen és vereség nélkül zárt a Ferencváros. Ez a magyar labdarúgás történetében egyedülálló, de Európában is kevés az ilyen bravúros szereplés.

A Ferencváros nyerte a legtöbb alkalommal a Magyar Kupát is. A 20 kupagyõzelem évei: 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004.

Az FTC nemzetközi kupaszereplése is figyelemre méltó. A Ferencváros 1928-ban és 1937-ben nyerte a korszak híres, rangos trófeáját, a Közép-Európai Kupát, a legendás KK-t.

A három nagy európai kupa közül az UEFA kupa "õsét", a Vásárvárosok Kupáját, a Ferencváros 1965-ben nyerte meg.

A VVK-ban 1968-ban ismét döntõbe került a zöld-fehér gárda, de a Leeds United nyerte a trófeát. 1972-ben, immár az UEFA kupában, az elõdöntõig jutott a csapat. A KEK-ben 1975-ben veretlenül jutott a döntõbe a Ferencváros, azonban a kupát a fénykorát élõ Dinamo Kijev nyerte.

A Ferencváros az elsõ magyar csapat, amely az Anderlecht legyõzésével a Bajnokok Ligájába küzdötte magát.

"Új football-egylet a fõvárosban! A ferenczvárosi ifjak körében mozgalom indult meg a football-egylet iránt. Az alakuló gyûlést 1899. április 16-án este tartják az Üllõi úti Gutgessel vendéglõben" - a Sport-Világ újság adott hírt minderrõl egykoron. A Ferencvárosi Polgári körbe sok-sok ember igyekezett a Bakáts-téren 1899. május 3-án este hat és hét óra között. Ezen az estén a kerület lelkes fiataljai az idõsebb és tehetõsebb polgárokkal együtt megalakították az FTC-t. Elsõ elnökének dr. Springer Ferencet, a kerület kedvelt ügyvédjét választották. Érdekesség, hogy a klub további mûködéséhez szükséges anyagiakat egy, az ebbõl az alkalomból megszervezett bál bevétele biztosította. Rövidesen a ferencvárosi tagok saját maguk megépítették az FTC elsõ sportpályáját a külsõ Soroksári úton. 1900. december 3-án hivatalosan is megalakult az FTC "football-szakosztálya". Két hónappal késõbb, február 10-én hazánkban megrendezték az elsõ bajnoki mérkõzést, melyet a Fradi és a BTC vívott. A dolog szépséghibája az volt, hogy mivel ez nem volt a Szövetségnek bejelentve, nem ismerték el hivatalosnak. Két hónappal késõbb, április 21-én aztán az FTC is lejátszotta elsõ hivatalos bajnokiját, melyen a MUE 5-3-ra verte a zöld-fehéreket.

A Ferencváros elsõ hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC 17 éves balszélsõje szerezte. A Fradi elsõ pontját a Mûegyetem ellen elért 2-2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az elsõ Fradi-gyõzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-BP. SC 5-1). Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a bajnokságban, március 24-én a Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. Május 5-én az Old Cricketer ellen (5-0, az elsõ Fradi gyõzelem a nemzetközi porondon) viseltek elsõ alkalommal a Fradi-játékosok zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot tartalmazott, a címer alján lévõ zöld pajzsban pedig három egymáshoz fordított E pedig helyeztek el. Ez mindmáig a klub jelmondatára utal: erkölcs, erõ, egyetértés. 1902-ben a Fradi elszenvedte a mai napig fennálló legnagyobb arányú vereségét, a zöld-fehérek 16-0-ra kaptak ki az Oxfordtól. Egy évvel késõbb, azaz 1903-ban a fradisták már ez elsõ bajnoki címüket ünnepelhették. Szintén ebben az évben kapták meg a zöld-fehérek elõször az Ezüstlabdát, az elsõ magyar labdarúgó-vándordíjat.

1905-ben komoly botrányok és óvások után már a második bajnoki elsõségüket ünnepelhették a fradisták. Az elsõ õszi-tavaszi rendszerû bajnokságot 1906/07-ben rendezték meg, amely ferencvárosi sikerrel ért véget. Megható módon a bajnokságban résztvevõ csapatok az évadzárón képviseltették magukat, és egy-egy babérkoszorúval tisztelegtek a zöld-fehérek nagyszerû teljesítménye elõtt. 1909. június 6-án az FTC végleg megnyerte az elsõ magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször nyerte el az Ezüstlabdát. Szintén ez az év hozta az elsõ ferencvárosi nemzetközi kupagyõzelmet, június 13-án a Fradi a Wiener ellen aratott 2-1-es gyõzelmével megnyerte a Monarchia-bajnokságot. Természetesen az 1908/09-es bajnoki évad megnyeréséért járó serleg is a zöld-fehérek vitrinébe került. Egy évvel késõbb már az ötödik bajnoki címét ünnepelhette a Fradi. Az elsõ ferencvárosi évtized így fantasztikusan zárult: a zöld-fehérek összesen 5 bajnoki címet, 3 ezüstérmet és 1 bronzérmet gyûjtöttek. A remek teljesítmény felkeltette egy angol üzletember figyelmét is, aki az évtized végén - egy 100 koronás - Fradi-részvényt vásárolt.

1911. február 12. Felejthetetlen nap az FTC életében. Az Üllõi úti pálya avatásának a napja! A pálya már a premier idején impozáns látványt nyújtott. Az új létesítményben az elsõ gólt a híres gólvágó Schlosser Imre, alias Slózi szerezte. Az új stadionban is ott folytatta a Fradi, ahol a Soroksári úton abbahagyta. 1911-ben sorozatban harmadszor lett bajnok, a zöld-fehérek 21 meccsen ár maradtak veretlenek. A következõ év fantasztikusan indult, a Ferencváros elõször nyert Angliában, a zöld-fehérek a Wokingot gyûrték le a szigetországban. Az 1912-es év is ferencvárosi elsõséget hozott, a bajnokság 11-3-as Fradi gyõzelemmel zárult (a III. kerület ellen, az eredmény egyébként a mai napig gólcsúcs a klub történetében a bajnokságban). A meccsen "Slózi" is brillírozott, 8 alkalommal volt eredményes. Egy év múlva elõször nyerték el a Magyar Kupát a zöld-fehérek, igaz, ezért még nem járt serleg, mivel az nem készült el. Közben zsinórban ötödik bajnokságát is megnyerte a csapat, nem csoda, hogy összesen 39 helyre hívták a gárdát portyázni.

A korabeli lapok már akkor is rendre arról számoltak be, hogy a Ferencvárosnak van a legnagyobb szurkolóba, akik idegenbe is rendszeresen elkísérik a csapatot. Néhány hónap múlva már nem ment ilyen jól, egyre több fájó vereséget szenvedett a csapat, majd jött egy szomorú nap: 1914. augusztus 2-a: szinte az egész csapat behívót kapott, és sajnos nem mindenki tért vissza. Kétévnyi szünet után az MLSZ újra kiírta a bajnokságot, az 1916/17-es idényt a Fradi a negyedik helyen zárta. Egy évvel késõbb fura szezont zárt az FTC, a csapatot egy idõre kizárták a bajnokságból, majd a zöld-fehérek visszatérhettek, és a teljesen reménytelen helyzetbõl zseniális hajrával végül a másodikak lettek. Az évtized egy harmadik hellyel zárult és egy szomorú eseménnyel: elhunyt dr. Springer Ferenc, az FTC alapító elnöke, akit ezrek kísértek el utolsó útjára.

1922. szeptember 24-én az Üllõi úti pályán impozáns ünnepséget tartottak, amelynek keretében felavatták az alapító elnök emlékére készített szobrot. A pályán továbbra sem jött össze az áhított bajnoki cím, ezüst illetve bronzérem viszont jócskán került az Üllõi útra. Az 1924/25-ös bajnokság sem indult valami fényesen, a Fradi 11-2-re kapott ki az MTK-tól, ez a mai napig a zöld-fehérek legsúlyosabb veresége a bajnokságban. A kék-fehérek remekeltek ezekben az idõkben, az MTK sorrendben tizedszer nyert bajnokságot.

Az 1925/26-os idényben a zöldek megtörték a kékek uralmát, és 13 év után ismét magyar bajnoki címet szereztek. Ez volt egyébként az utolsó amatõr magyar bajnokság. Majd elindult a profi bajnokság, melyre 1000 pengõ ellenében neveztek a klubok. 1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó-alakulata, a Ferencváros FC. A klub elsõ profi játékosa Horváth II volt. Az új bajnokság elsõ meccsét augusztus 29-én rendezték, a Ferencváros csapata lépett pályára a nyitányon, a zöld-fehérek 6-2-re verték a Budai 33-at. Még ugyanebben az idényben, március 2-án megszólalt az elsõ megafon a pályákon, a ferencvárosi szurkolók élvezhették az új hangosbemondót. A pályán is volt okuk ünnepre a zöld-fehéreknek, az elsõ profibajnokságot hétpontos elõnnyel zárta az élen a Ferencváros. Sõt, a csapat a bajnoki cím mellett a kupagyõzelemért járó serleget is begyûjtötte. Az év végén már a Rádius moziban is láthatták az emberek a Fradit, ahol egyedülálló módon filmrészleteket vetítettek a csapat edzésérõl. Az év végén a gárda még Afrikába is elmerészkedett egy túra erejéig. Mindeközben a bajnoki cím az idény végén megint a zöld-fehéreké lett, a Fradi Szegeden biztosította be az elsõséget. A kupagyõzelem ráadásként megint összejött.

A csapatnak a nemzetközi kupában is jól ment, a KK-ban egészen a fináléig menetelt az FTC, sõt ott a Rapidot 7-1-re ütötte ki az elsõ meccsen. A visszavágón nem történt csoda, így a magyar csapaté lett a kupa. 1928-ban Manno Miltiades megtervezte az úgynevezett turulmadaras jelvényt, az FTC labdarúgó-szakosztály hivatalos jelvényét. A harmadik évtized végén még két bajnoki ezüstéremmel bõvült a ferencvárosi sikerlista. Közben a csapat elõször vett részt dél-amerikai túrán, a Fradi óriási meglepetésre 3-2-re nyert a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay otthonában.

Az 1931/32-es bajnokság után ismét örülhetett az Üllõi úti publikum, bajnok lett a csapat. Nem is akárhogyan, azóta sem múlta felül senki a 31/32-es csapatot: a Ferencváros 22 meccsbõl 22-õt nyert meg, azaz százszázalékos teljesítménnyel lett bajnok. A bajnokságban született meg egyébként a profizmus bevezetése óta a 400. Fradi gól. Ugyanebben az évben egy újvidéki túra során a Ferencváros lejátszotta az elsõ villanyfényes találkozóját.

1933-ban a párizsi L'Auto olvasóinak szavazatainak alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat a kontinensen. Ebben az évben ugyan elmaradt a bajnoki cím, a kupagyõzelem viszont nem. Egy évvel késõbb a mostoha körülmények ellenére a bajnoki cím jött össze. Egy évvel késõbb a bajnoki címrõl és a KK-kupa gyõzelemrõl is lemaradtak a zöld-fehérek, nem úgy a Magyar Kupáról. Az 1935/36-os idény már Nemzeti Bajnokság (NB I) néven rajtolt, a zöld-fehérek a harmadik évadban nyerték meg ismét a bajnokságot. Közben az FTC másodszor is elnyerte a KK-kupát, a Laziót kétszer is legyûrte a Fradi. A következõ két évben ismét fináléba jutott a Ferencváros, a végsõ gyõzelem azonban elmaradt. Az évtized mégis remekül zárult, hiszen ismét bajnoki címnek örülhettek az Üllõi úton, a Fradi a jobb gólarányának köszönhetõen lett .

Az új évtizedet is bajnoki arannyal kezdte a Ferencváros, és az 1931/32-es idény után ismét meghaladta a rúgott gólok száma a százat. Ezután nyolc évig böjtöltek a ferencvárosi érzelmû drukkerek, az újabb bajnoki címre ugyanis egészen az 1948/49-es idényig kellett várni. Közben azért történt egy s más. 1944 augusztus 2-án a Ferencváros FC beolvadt az anyaegyesületbe, az FTC-be, így ekkor egy vezetés alá került az egész egyesület. A Ferencváros elsõ magyar csapatként repülõvel utazott Amerikába...

A szurkolóknak azonban a csapat Magyar Kupa-szereplése jelentette a legnagyobb örömet, hiszen az FTC 1942-ben, 1943-ban és 1944-ben is elhódította a serleget. Jött az 1948-as esztendõ, amelyben ismét jócskán volt miért örülni a drukkereknek. Az 1948. október 31-én megrendezett FTC-Tatabánya mérkõzés volt a Fradi 1000. bajnokija. 1949 májusában négy fordulóval a bajnokság befejezése elõtt már aranyérmes volt az éppen 50. születésnapját ünneplõ Ferencváros. Minden idõk leggólképesebb ferencvárosi csatársora játszott ekkor, a támadók 140 gólt rúgtak 30 meccsen, ebbõl Deák egyedül vágott 59-et. 1950. február 16. - szintén nevezetes dátum a Fradi életében: kimondták, hogy az ÉDOSZ SE és az FTC egybeolvadnak ÉDOSZ néven. 10 nappal késõbb már ezen a néven játszott a csapat a bajnokságban.

Ínséges idõk következtek az ötvenes években: mindössze egy ezüst és három bronzot produkált a csapat. A csapat egyébként már Kinizsi néven szerepelt, miután 1951 januárjától az ÉDOSZ SE sportszervezetei felvették a Kinizsi nevet. A labdarúgók mezt cseréltek: öt évig piros-fehérben játszottak. 1956 szeptemberében már tárgyalások folytak arról, hogy a Fradi visszakapja a nevét és színét. Az õsszel aztán a "Fradi" ismét Ferencvárosi Torna Club lett. December 17-én hosszú évek után játszott ismét hivatalos mérkõzést a zöld-fehér csapat Ferencváros néven, a Fradi a Vojvodinát verte 3-1-re. 1958-ban elõször közvetített televízió élõben mérkõzést, a képernyõ elõtt ülõk a Ferencváros-Honvéd találkozót izgulhatták végig. A bajnokságban a végén elbotlott a Fradi, a kupát viszont tizedszer is magasba emelhették a zöld-fehér csapat játékosai.

A hatvanas években egy sokkal sikeresebb széria kezdõdött. Az évtized elejét, azaz 1962-es évet a Fradi VVK-ban aratott sikerei fémjelezték, ám a Zágráb végül megállította a magyar csapatot. Idehaza viszont megállíthatatlan volt a Fradi, Alberték magabiztos játékkal szereztek 14 év után ismét bajnoki aranyat szeretett klubjuknak. Sõt 1963-ban akár két bajnoki címet is szerezhetett volna a gárda, mivel az MLSZ az õszre külön bajnokságot írt ki, ám a Ferencváros a pocsék hajrájával lemaradt az elsõ helyrõl.

A következõ évad is remek perceket tartogatott a szurkolóknak, hiszen a Fradi ismét bajnok lett, immár tizenkilencedik alkalommal. Közben a csapat már megkezdte a menetelését a VVK-ban: a Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Atletico Bilbao és a Manchester United sorra esett az FTC áldozatául. Az 1965-ös fináléban aztán a Juventus is fejet hajtott a Fradi elõtt, amely így megnyerte a rangos európai kupasorozatot. 1967 szintén aranyévnek számít a klub történetében. A Fradi 28 bajnoki meccset játszott veretlenül a bajnokság folyamán, igaz, az utolsó két meccset elbukta a csapat, amely így is begyûjtötte a 20. bajnoki címet.

A csapat legjobbja, Albert Flórián hatalmas elismerésben részesült, 67-ben õ lett az Aranylabdás. Egy évvel késõbb ismét a Ferencváros nevétõl volt hangos Európa, a magyar gárda ismét beverekedte magát a VVK-döntõjébe, a Leeds azonban jobbnak bizonyult a Fradinál. A bajnokságban viszont nem akadt a Ferencvárosnál jobb csapat, huszonegyedszer is bajnok lett az Üllõi úti gárda. Az évtized egyik legérdekesebb meccse a Kispest-FTC volt, amelyen a 12 évvel korábban visszavonuló Gulyás Géza - Géczi sérülése miatt - ismét beállt a kapuba védeni, és remekül teljesített, csak büntetõbõl kapitulált.

legendás 70-es évek elején a Fradi elsõsorban a nemzetközi kupaszereplése miatt hívta fel magára a figyelmet. A VVK és EVK utódjaként létrejött UEFA-kupában a zöld-fehérek egészen az elõdöntõig meneteltek, ott viszont két peches meccs után a Wolwerhampton megálljt parancsolt, sõt a bajnokságban sem került dobogóra a csapat. "Némi" vigaszt azért jelenthetett az újbóli, immár tizenegyedik Magyar Kupa-gyõzelem. Amint az köztudott, a nevezetes trófeát fél év múlva kiállítási helyérõl ellopták. 1973-as esztendõ szintén gyengébbre sikeredett, némi örömet "csupán" az jelentett, hogy bemutatkozott egy tehetséges fiatalember: Nyilasi Tibor.

Egy évvel késõbb viszont szomorkodhattak a drukkerek, 1974. március 17-én elbúcsúzott Albert Flórián, aki természetesen mindezt bajnoki góllal tette emlékezetessé. Örülhetett a publikum a 74-es kupadöntõ után is, a Fradi MNK-gyõzelemmel ünnepelte a klub 75. születésnapját. A stadion is jelentõs átalakulásokon és felújításon ment keresztül, a nevezetes KEK-menetelést már az "új" stadionban kezdte meg a Ferencváros. A lendület egészen 1975. május 14-ig tartott, amikor is a nemzetközi kupa fináléjában a Dinamo Kijev 3-0-ra verte a zöld-fehér együttest. Az évad õszén a Fradi lejátszotta 1000. nemzetközi mérkõzését, a cseh Brno volt a szenvedõ fél. 1976 április 7-én a sportlap két Fradi-meccsrõl is beszámolhatott, hiszen 6-án az FTC pályára lépett az MNK-ban és a KK-ban is. Elõbbit meg is nyerte az évad végén a zöld-fehér alakulat.

Csakúgy, mint a bajnokságot, amelyben a 8-3-as újpesti vereség dacára is az elsõ helyen zárt az FTC. Nem várt sikeres esztendõ volt ez, méltán kapta a gárda a Csikócsapat becenevet. 1977. május 11-én rendezték meg a klub 1000. Üllõi úti mérkõzését, persze hogy nyert a csapat. Egy évvel késõbb a Pécset verte a Ferencváros, ez a siker MNK-elsõséget ért, immár a tizennegyediket. Ez év októberében rendezték meg az elsõ villanyfényes meccset az Üllõi úton, ezúttal is a Pécs volt a szenvedõ fél. A hetedik évtizedet egy szerény 6. hellyel a bajnokságban zárta a csapat.

Az új évtizedet remekül kezdte a csapat, öt év után ismét az Üllõi úti stadion vitrinjébe került a bajnoki gyõzelemért járó serleg. Sõt a csapat aranyérme mellé Nyilasi az európai góllövõlistán elért második helyével - 30 gól - ezüstcipõs lett. Ezután viszont sikerekben szegényebb esztendõk következtek, a legjobb eredmény a 2. hely volt. A legnagyobb gólarányú gyõzelmét mégis ebben az évtizedben érte el a Ferencváros: 30-1-re verte a Gutenbrun nevû osztrák csapatot. Persze, egy negatív csúcs is hozzátartozik a 80-as évekhez: az 1984-85-ös idényben minden idõk legrosszabb idényét produkálta a zöld-fehér gárda, a tizenharmadik lett. Az 1988/89-es és a 1989/90-es idényben elért ezüst-, illetve bronzérem tette valamelyest szebbé a nyolcadik évtizedet. 89-ben a Fradi hat év elteltével játszhatott ismét európai kupában, a KEK-ben azonban a biztató nyitány után elmaradt a jó folytatás.

A XX. századik utolsó évtizedének elsõ bajnokságának nyitómeccse Szenes Sándortól volt hangos. A román légiós egyedülálló módon élete elsõ magyar ba jnoki meccsének elsõ percében rögtön gólt szerzett, majd csapattársaival hatalmas örömet Nyilasi Tibornak, aki gyõzelemmel debütált a Fradi kispadján. A fiatal szakember rögtön egy ezüstéremmel nyitott, a kupában viszont senkin sem könyörültek meg Kellerék. Egy évvel késõbb az õszi botladozás után Fodor "Foci" Imre vezérletével szárnyaltak a "Zöld Sasok", a tavaszi idényben esélyt sem adva más csapatoknak 11 év után ismét az Üllõi útra hozhatták a bajnoki címért járó serleget. Ezután a Szuper Kupát és a Magyar Kupát szinte sorozatban a zöld-fehérek nyerték.

Az évtized közepén Novák Dezsõ vezetésével ismét nagyot alkotott a Fradi, újra bajnok lett, majd óriási meglepetésre bekerült a Bajnokok Ligája csoportküzdelmeibe, amely azóta sem sikerült egyetlen magyar csapatnak sem. És ezzel még nem volt vége, a BL-ben egész Európának okozott meglepetést a Ferencváros a Grasshoppers és a Real Madrid elleni meccseken mutatott teljesítményével. Egy évvel késõbb ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok, majd a 27. bajnoki elsõséget újabb öt esztendõ elteltével tavaly gyûjtötte be a zöld-fehér csapat.